Egyiptom - Hurghada - Sharm El Sheikh - Taba

Az egyiptomba látogatók jó 75%-a jó eséllyel beleszalad egy kiadós cifrafosásba. Ím pár tanács ennek elkerülésére, illetve, ha már megvan a baj, kezelésére.

• A helyi csapvízből ne igyunk, ne is mossunk vele fogat.
• A gyümölcsöket biztos ami tuti alapon mossuk meg palackozott vízzel
• Vigyünk magunkkal valami jóféle házipálinkát, és naponta fertőtlenítsük vele a gyomrunkat
• Ne igyunk mosatlan gyümölcslevet
• Ha jégkocka, akkor valami szesz is legyen fertőtlenítésre utána
• Ha már megvan a baj, vegyünk kint ANTINAL nevű gyógyszert. Olcsó (5 Gini), gyorsan hat, és fixen kinyírja a bélflóránkat, de legalább nem a WC-n töltjük a nyaralást. Antinal-t tanácsos már megérkezés után beszerezni.
• Ne a házipatikánkkal akarjuk kikúrálni magunkat.
• Ha nagy a gebasz, hívjunk orvost

Nos íme a várva várt (ahapersze) arab kiskáté csak nektek, csak most, remélem sikerül segíteni vele a kinti boldogulásban. Az arab tanulása meglehetősen könnyű a magyarnak, ha az írás részét nem számoljuk, és igaz ez vice-versa is, gondoljunk csak a sok arab telefonboltosra ;)

Elsőként leszögezném, hogy néhány gyakori magyar szavunkat nem árt mellőzni Egyiptomban, hacsak nem szeretnénk halefet a hátunkba, vagy azt, hogy kiröhögjenek minket, mint Kordáékat a világ körül. Példának okáért, ha valahol vásárolgatnánk, de nem egyeztünk meg az árban, és továbbállnánk, javasolt partnerünknek a gyerünk szóval jelezni távozási szándékunkat, ugyanis a menjünk szó arabul buzit jelent, amit az árus khmm... zokon vehet. Hasonló szavak például a tíz, amely segget, a köszi, amely bizony p*nát jelent, igaz azt illik is megköszönni ;)

Kissebb időre kimaradtam, szíves elnézést mindenkitől, aki addiktológiai kezelésre szorul az esemény miatt, ígérem, ismét visszatérek a napi több cikk postolására. A kimaradás oka egyértelműen az időjárás (el voltam havazva, mint az osztrákok right now ehehe), kárpótlásul azonban a baloldali sávba beszúrtam a T. publikumnak a népszerű lokációk aktuális időjárását is (nem, Dahab még nem számít annak, legalábbis az AccuWeather szerint).

Remélem ezzel sikerült könnyebbé tennem az életeteket, ha valakinek még van valami ötlete, mit szeretne látni a blogon, oldaldoboz, vagy cikk formájában, tessék szives lenni azonnal bekommentezni ide.

A visszaszámlálás is elindult, kedden mégnemtudomhánykor repülünk Egyip Timivel Hurghadára, onnan majd live tudósítok.

Valljuk be, sokan vannak (vagyunk), akik fosnak a cápáktól. Ezekben az emberekben üdülés előtt, ha tenger-, vagy óceánpartra készülnek, tutira felmerül a kérdés: ugyan vannak e arra cápák? Megvallom, én valszeg már egy delfinuszonyra is behaluznám, hogy nagy fehér cápa, aki pont az én fehér seggemre pályázik, így muszáj volt utánajárnom.

A megnyugtató válasz hajtás után olvasható ;)

Az alant található rövidke sztorit Jimmytől kaptuk (mégis él, mondtam én). Részeg oroszok, lopós oroszok, azaz egy kiábrándító hurghadai nászút horrorisztikus története olvasható alant. Figyelem, csak erős idegzetűeknek ajánlott, azt is nagykorú felügyelete mellett, gyorstárcsázásban pedig lehetőleg legyen ott a lelkisegély-szolgálat is arra az esetre, ha elsírnánk magunkat.

Egyúttal játékot is indítunk, várjuk az itt látható képhez a legötletesebb képaláírásokat, magyarázatokat.

Szia Tomi!

Gondoltam megosztom veled hurghadai nyaralásunk rövid történetét, hátha ezzel sikerül pár embert megvédenem a kellemetlen élményektől.

Ezév áprilisában vettem nőül énegyetlenszerelmemet, és úgy döntöttünk, hogy a mézesmázos heteinket a mindkettőnk által vágyott Egyiptomban töltjük el.

Kellemetlen élményed volt Egyiptomban? Átvágott Mohamed egy vizipipának álcázott kipufogódobbal? Levett a taxis száz dollárra? Leköpött egy teve, mert nem adtál baksist a gazdájának? Összetörte egy gonoc katona a fényképezőgéped? Hajszál volt a kebabodban? Végigfostad a nyaralást? Itt az idő, hogy megoszd másokkal is. A rovat amolyan fogyasztóvédelmi egyiptológia, egyszerűbben kétpupú homár szerepét hivatott betölteni. Hogy mit kell tenned, ha sérelem ért a fáraók földjén? Csak írd meg nekem történeted az 1iptomi@gmail.com címre, és amint lehet, leközlöm a sztorit, hogy mások is okulhassanak belőle! Sőt, ha elküldöd a sztorid, és utána veszel egy lottószelvényt, még a nyerésre is megvan az esélyed!

Ez a szálloda Hurghada központjától nagyjából 10-15 pernyire található, függően a taxis elmebajának szintjétől. A szobák 4 csillagoshoz képest is gyönyörűek, azonban ha magyarként jó szobát szeretnénk, az bizony előfordulhat, hogy némi kenőpénzünkbe fáj majd. A szálloda all inclusive szállást kínál, ez a szolgáltatás reggeltől este 11ig vehető igénybe, igaz a szálloda elhelyezkedése sem az éjszakai élet szerelmeseinek kedvez. A szállodáról elég kevés érdembeli negatívum került napvilágba, de akinek van tapasztalata, akár pozitív, akár negatív a szállodát illetően, az kérem a kommentekbe csapja bele, hogy okuljunk jó pap módjára ;)

Extra szolgáltatások terén bőven találunk olyan szállodát, ami felülmúlja a Panorama Bungalows hotelét, persze nem ilyen áron. A gyönyörű környezet, a mérsékelt árak és a kedves személyzet kárpótol minket ezért. Node beszéljenek helyettem a képek, videók, (ki, hogy hívja ezeket a képekből összetákolt slideshowkat...) nomeg a jövőbeli kommentek, amelyek talán elárulják majd, mennyi építkezés zajlik most arrafelé, mennyire zavaró, sötöbö.

A képek, videó formájában azaz tuinvan:

Ezen posttal az arab édességek világába kaluzolom a nagyérdeműt, egyúttal jegyeket, bérleteket ellenőrzésre kérek :) A rizs és a puding eme érdekes elegye remélhetőleg mindenkinek ízleni fog, az elkészítése egyszerű, egyszerűségével fordított arányban pedig finom. Vigyázat, a rizs világpiaci ára az egekben, ráadásul az íze garantált repetát eredményez...Elkészítése saccperkábé egy órácska, a cucc arab neve, ha kint kóstolnánk bele, Mahallabiya Borto'Al, és meg ne kérdezzétek, melyik része ennek a rizs, melyik a puding...Az pedig, hogy a cucc a képen nagyon ocsmányul fest, senkit ne zavarjon, frankón finom a termék ;)

Hozzászükségeltetik:

40 dkg rizs
4 dl narancslé
2 dl tej
1 szegfűszeg
1 mokkáskanál őrületesen őrölt fahéj
1 narancs reszelt héja (vagy kettőé, az ízlésetekre bízom)
10 dkg cukor (szintén ízlés dolga)
3 deka dióbél

Vizet forralunk, majd a rizst egy elegáns csuklómozdulattal belecsapjuk. Vigyázat, a kifröccsenő forró víz égési sérüléseket okozhat! Nagyjából 10 percig hagyjuk, hadd szokja a forró vizet, majd kiszedjük, és megszabadítjuk a nedvességtől. Összekeverük a tejjel, meg a többi cuccal, kivétel ezalól a narancshéj és a dió, azok még várjanak a sorukra...

Lassú tűzön addig kínozzuk az alapanyagokat, amíg egybe nem masszálódnak, ha ezzel megvagyunk, hagyjuk csitulni a kedélyeket kihűlésig. ezután keverjük hozzá a reszelt narancsbőrt, csapjuk ki kis tálkákba, a tetejét meg úgy istenesen hintsük meg dióval.

Jó étvágyat kívánok.

Az utazásra várakozván hangolódhatunk az egyiptomi feelingre ezzel a kis flashjátékkal, remélem kellemes időtöltést nyújt majd :) Kommentekbe várom, hogy csináljak e ebből rendszert avagy sem, mert van még bőven egyiptomi témájú flash játék.

Egyre több fórum, és blogbejegyzést, beszámolót olvasok, ahol felháborodva említik a tájékozatlan, smucig, paraszt tisztelt túristák, hogy hjah, mindenhol lehúzták őket baksisra. Öntsünk végre tiszta zebibet* a pohárba a baksissal kapcsolatban. (*zebib: egyiptomi, ouzo jellegű ital)

A baksis nem lehúzás, hanem a köszönet kifejezése. Megérkezéskor üljünk be egy helyi shisházóba, és figyeljük csak meg a helyieket egy fél órát. Mindenki ad a másiknak baksist, akár csak azért is, hogy kinyitja előtte az ajtót, útbaigazítja, leporolja a kabátját, arconköpi, egyszóval mindenért. És nem csak a túristák, magyarul realizálhatjuk, hogy ez nem a turisták lehúzása, hanem alapvető illembeli formula, melyet ha elhagyunk, hát akkor biza meglehetősen nagy surmónak tekintenek majd bennünket. Az egyiptomi emberek alapvetően kedvesek, segítőkészek, de ideje megértenünk, hogy életük szerves része ez a típusú anyagi juttatás, ami nem mellékesen jelentősen megkönnyítheti az életünket. Néhány egyfontossal a zsebünkben (30Ft wazze!)  bármilyen problémánk megoldódik, és azért aki ezt szörnyűséges lehúzásnak képes titulálni, az rágjon guanós orbitot élete végéig.

Persze van, hogy tartja valaki a tenyerét nem értékelhető segítség után is úgy, hogy mi arra a sgeítségre nem is tartottunk igényt. ilyen esetekben nem kell adnunk, de lerázhatjuk a figurát ezzela  30 ftnak megfelelő egyginis összeggel. Tényleg nem halunk bele. Ha valakitől értékelhető segítséget kapunk, azt honoráljuk 5 fonttal, vagy egy egydollárossal. Elégedett lesz a szentem annyival is, és azt hiszem nekünk sem mindegy a 150 forintért vásárolt extra kényelem.

Fémpénzt ne adjunk egyáltalán, főleg ne eurót, mert azt nem tudják beváltani a habibik, papír alapon, egyiptomi font, dollár, euró szóba jöhet. Forintot ne adjunk, nincs értelme, bár van aki elfogadja, csak nem tud vele mit kezdeni.

Most jön a döbbenet: a fakultatív programokon is illik baksisolni az egyiptomi személyzetnek. Nem kötelező, de illik, ajánlott, ki-hogy hívja. Vegyük figyelembe, hogy ezek a habibik mocskos szarul keveset keresnek, ráadásul az irodák is pofátlanul nyerészkednek rajtuk. ismétlem, semmi sem kötelező, de senki nem hal bele, ha odaad 150 forintocskányi lóerőt a szerencsétlennek, ráadásul utána még számíthat az illető feltétlen jóindulatára is. Ha látunk egy utcai mutatványost (lásd a képen), és végignézzük, mit is produkál, oda is dobjunk valamennyit.

Akinek ez a kinti szokás teljesen tönkreteszi a nyaralását, az szerintem nyaraljon Svájcban, vagy a skót felföldön.

Szummázva: minden egyiptominak, aki gvalamilyen segítséget nyújtott nekünk, adjunk némi baksist. Ne sokat, csak annyit, amennyit megért nekünk. Legyen nálunk sok egyfontos az ilyen esetekre. Hozzánkcsapódó kéretlen idegenvezetőket hajtsuk el. A magyar tokiohotel emlegetése általában nem segít (nótenksz), a turisztpolisz erre a célra jobb. Kedves kartársak, ez egy más kultúra, és része a baksis, tartsuk ezt szem előtt, és javítsuk kishazánk nemzetközi megítélését ;)