A designMester.com jóvoltából új helyen, új designnal jelentkezünk. Már nem a reklám miatt, de frankón egy nap alatt kész voltak a srácok, csak ajánlani tudom őket. Remélem mindenkinek tetszik majd az megújult EgyipTOMI blog, immár az egyiptomi.com-on :)
Üdv Hurghadáról. Elnézést, de annyira élménydús a nyaralás, hogy még nem volt időm a teljes útibeszámolót megírni. Addigis egy kis ízelítő azoknak, akik unják már az esetenként szar all inclusive kajákat, és pár otthoni ízre vágynak.
A szóbanforgó, és életmentő hely a Praha café / étterem, először talán az 5. napon estünk be ide, akkorra lett csömörünk a szállodai kajától. Idegenvezetőnk, Leila ajánlotta, így meglehetős nyugalommal ültünk be, az egyébként csehek számára dedikált helyre.
Na ilyen rántott sajtot, mint itt, garantálom, még senki nem evett. A tartárba hagymacsíkokat kevertek, eszméletlen finom az egész, hozzá pedig a világosra, mégis ropogósra sütött hasábburgonya fejedelmi kiegészítés volt.
Ha valaki pilsnerre vágyik idekint, azt csak itt kapja meg, ez is fix. Az árak egyébiránt jócskán alatta maradnak az otthoni éttermi áraknak, sörözéssel, stb stb sem jutottunk egyszer sem 70 gini fölé, ami azért mindenképp baráti, főleg, ha azt nézzük, mennyire vágytunk már némi otthoni ízre.
Egyébként a rántott sajton kívül rántott csirke, gulyásleves, knédli, és rengeteg nem arab íz is kapható még. Mindenkinek ajánlom, a Sheraton Road-on, a Sea Gull és a Roma Hotel közt, pont a Bella Vista hotel mellett leledzik, picivel az Aqua Fun disco után. Ha nem leljük, bármelyik taxis, max 10 fontért elhoz minket, egyszóval aki unja a szállodai kosztot, ne habozzon, irány a Praha!
Még hazamenetel előtt gyorsan bevágok ide két (na jó 3) videót a két (na jó 3) - szerintem legjobb - hurghadai klub ízelítőjeként.Természetesen ezek az én eltorzult, borzalmatos zenei ízlésemet tükrözik, akinek nem tetszik, az nézze a hotel animátorait amint a Grease-ből szerencsétlenkednek össze valamit...
Hed Kandi Beach Bar
Ministry Of Sound Hurghada
Papa's Beach
Grease
És végül itt található a térkép, hogy meg is találjátok ezeket a helyeket.
Ma, nyaralás előtti utolsó munkanapom közepette jöttem rá, hogy elb@sztam a napok számozását. Ezt gyorsan javítottam is, aki már látta az előző bejegyzéseket, az észrevehette, bár nem is fontos.
Nagyon nemakaromanyuuu kedvvel indult a nap, de azt hiszem ez nem csoda, ki akar gályázni az indulás előtti nap? Ebédszünetben megkíséreltem vásárolni egy polárszűrőt a videokamerámra (ez a kis előtét megszünteti az üvegről visszaverődő pofázmányok látványát), persze, hogy 3 boltból egyben sem volt a megfelelő méretben. Végül találtam egy üzletet, de olyan csillagászati áron akarták nekem eladni az egyébként 2-3ezer forintos tételt, hogy hirtelen a Khan El Khalili bazárban éreztem magam, de ott is a pofátlanabb árusok szekciójában. Így tehát feleim látjátok szümtükvel, nem vettem polárszűrőt, kénytelenek lesztek az üvegfenekű hajós videobeszámolómat különböző visszatükröződő ojjektumok kíséretében megtekinteni. Azért remélem nincs örihari ;)
A mai jópár napra előre az utolsó lehetőségem volt betérni egy jó kis sültkolbász-almapaprika-sercli kombóra a hajós utcai henteshez, így hideg ide, szar idő oda, ezt nem hagyhattam ki, pláne hogy addikt vagyok csúnyán. Ha az opera közelében jártok, semmi esetre se hagyjátok ki, mert egy részről iszonyat olcsó, más részről meg eszméletlen finom. Meg egyébként is best in town, részemről betenném az útikönyvekbe is, hogy szegény turisták valami jó élménnyel is gazdagodjanak kishazánkban.
Még fél órát "dolgozom", aztán usgyi haza elvégezni a bőröndökön az utsó simításokat, valamint borostás ábrázatomat egyiptom előtt még vízumkompatibilissé kell varázsolnom, aztán a vellanyborotva is száguld a bőröndbe befele. A holnapi post valószínűleg már egyiptomból, és még valószínűbb, hogy holnapután érkezik. Béke veletek,
Az egyiptomi sült hal, alias SAMAK MA'LI egy roppant finom étek, az elkészítése is egyszerű, és garantáltan nem fekszi meg a gyomrunkat. Lássuk is a belevaló hozzávalókat:
80 dkg apróhal
1 citrom leve
2 fej fokhagyma (fok-baszál, tudjátok ;)
2 evőkanál olívaolaj
bő olaj a sütéshez (ajánlom a pálmaolajat, színtelen, szagtalan, nem ég le)
12 dkg liszt
1 evőkanál köménymag
só és bors
A halakbelét kiontjuk, majd kívül-belül megmossuk, és hagyjuk megszáradni. A fokhagymát nyomóval belepaszírozzuk a citromlébe, sót, borsot, köményt és olívaolajat adunk hozzá ízlésünknek megfelelően, majd a lisztet is hozzácsapjuk, és kevés vizet adagolva hozzá, addig kevergetjük, amíg a palacsintatésztához kovergáló elegyet nem kapunk.
No ebben a tésztában aquaparkosat játszunk a halacskákkal, alaposan megfürdetjük őket, majd egy elegáns csuklómozdulattal a felhevített olajba tosszantjuk őket. Ha már szép aranyszínűek, vegyük ki őket, hadd csöpögjenek le.
Díszítésnek citromkarika dukál a kaja mellé, mindenkinek jó étvágyat kívánunk.
Azééért vannak a jóbarátok...Nagy szerencsénkre tegnap felhívott minket egy kedves barátunk, és kiderült, hogy ki tud vinni minket a reptérre, igaz délután egyre, de a fennálló egy órácskát csak kibekkeljük valahogy. Ez a para tehát elhárult, így koncentrálhatunk tovább az előkészületekre.
Hogy tuti semmit ne felejtsünk el, sőt, még biztonsági tartalékunk is legyen, elmentünk a madaras tes(c)óba, ahol sikerült otthagynunk jó tizenezer forintot extra elemekre, miniDV kazikra, és egyéb szirszarra, de hát C'est la vie, mondá a félművelt görög, tartoztunk ezzel a pár órás vásárlással az ördögnek.
Holnap utolsó munkanap, előre rühellem. Ja, hogy ezt eleddig nem említettem? Utazás előtti napon, és utazás után közvetlenül is megyünk dolgozni, bizonyám. Nem vagyunk sztachanovisták esküszöm, de egyszerűen nincs több szabadságunk, álbetegséggel meg nem spekulálunk. Ha belegondolok, hogy az előtte lévő munkanapnál sokkal rosszabb lesz a visszaérkezés utáni, akkor végülis egész kibírható.8-án ugyanis hajnalban érünk haza, és aznap már meló...ha a gép is késik, akkor reptérről melóba közvetlen jöhetünk. Alig várom...
Macskánk, Putyin igazi oroszos agresszióval reagált az első deportálási kísérletre, az a gyanúm, hogy a Vörös-Tenger vize erőteljesen csípni fogja a jobb kezemen esett másodfokú harci sérüléseket. Azt kell mondjam, ő nyerte a küzdelmet, a deportálást határozatlan időre elnapoltuk. Öröm az ürömben, hogy sebtapaszkeresgélés közben megleltük a csomagból kis híján kifelejtett búvársze,müvegeket, pipákat, egyéb fontos snorkeling kellékeket. Kis renoválás után használható állapotba kerültek, így mentek azok is a csomagba.
Az egyelőre még rejtély, hogy kintről hogy töltöm majd fel az elkészült videókat, de talpraesett gyerek vagyok, ha a technika ördöge is pártfogásába vesz, akkor a McArabia segédletével lesz videoblog komponens is hamarosan. Ha végképp semmi sem jön össze, akkor majd itthonról töltöm fel a videókat, erre az esetre előre is megértéseteket kérem ;)
Folyt Köv
Idő hiányában erről a faktról pár videóval szolgálok, ami visszaad valamit a Sharm El Naga-i életérzésből. Mindenképp ajánlott program a snorkelezés, és a frankó karibi hangulatú tengerpart szerelmeseinek. Élményeket azért várom a kommentekbe, leginkább Giftun sziget, vagy Sharm El Naga, Sharm El Naga vagy Giftun sziget módban :D Itt kérdezném meg azt is, hogy lehet e itt szavazást csatolni a cikkekhez, jó lenne :D A videókat hajtás után találhatjátok.
Mocskos egy időjárásra ébredtünk, ráadásul korán. Vidéken megszokott dolog, hogy az ember minden nap, de legalábbis hétvégén arra kel fel, hogy még az első kukorékolás előtt valaki flex-szel ébreszti a kakast, meg a többi környken lakót, de azért a 3. kerület szívében ez elég extrémnek számít. Nem is értem, hogy Bunyós Pisti, Postás Józsi és a többi csuhajhuszár mellett még hogy nem jelent meg Flexes Fecó nagylemeze a Lakodalom kiadó gondozásában...
Szó mi szó, a felkelés ezúttal leginkább parasztfelkelésnek volna nevezhető, de sebaj, ez nem b@sz oda azért a napunknak. Az már inkább, hogy a kávé elfogyott, így az ébredés flexen túli fázisán egy adag felár nélküli Kerozin segít át (gyk: ez egy energiaitalnak csúfolt koffeinbomba).
Timi a flexre ütemesen kattogó mosógépünk szonátájával válaszol, előkészítve a ruhatár bőröndből kimaradt tagjait a transzferre. Tegnap kaptunk a kommentekben egy infót, miszerint már a bőröndfóliázás sem szent vagy a magyar, vagy az egyiptomi reptéri személyzetnek, így a lényegesebb technikai sztaff kézipoggyászként utazik majd velünk. Kényelmetlen lesz, de ins'allah, köszi az infot, bár először hallok ilyesmiről.
Délben kaptunk egy telefont, miszerint mégis kénytelenek leszünk taxival megközelíteni a repülőteret, ami az ithoni taxitarifák mellett nem számít túl örvendetes hírnek, saját kocsival még akkor sem mennénk, ha lenne(too much parking fee at the airport you know), de mind én, mind pedig Timi olyan messze állunk a jogsitól, mint Kheopsz piramisa a szabadság téri zavargásoktól. Egy szó mint száz, nekiálltunk kinézni a megfelelő taxitársaságot. Mit mondjak, tél óta jelentős változáson mentek át a tarifák, meg is döbbentünk rendesen. Tud valaki olyan céget, aki 4000 alatt szállít Óbudáról? :D Januári római utunknál még 2500 magyar forintból kint volt az út (JoshiBharat Taxi), most meg bahh...
Timivel úgy döntöttünk, hogy az utazásig csak jó magyar kajákkal tömjük az arcunkat, így esett a választás a tojásos nokedlire és némi cigánypecsenyére. Ezzel pár órára ki is ütöttük magunkat tisztességesen, aztán meg jól úgy maradtunk. További készülődés helyett tehát inkább megnéztük a Nemzet Aranya 2. epizódját, ami várakozásaimmal egész nézhető volt, majd másodszorra a Felpörögve c. eposzt, amely - bár a poénját már tudtam - roppant szórakoztató volt.
Folytatása következik...
A mai napon megérkezett a végső visszaigazolás az utazási irodától, hogy nem felejtettek el minket. Igaz telefonhívást ígértek, node sebaj, a szó elszáll, az email megmarad. A Mercatornál fizettük be a Kartagos utazást, ahol nagyon kedvesek, segítőkészek voltak, több szállodáról ők maguk beszéltek le minket, így marad a járt út, irány a Le Pacha ami nem olcsó, ezzel szemben All Inclusive ellátással ígér két hét csodálatos nyaralást, ami igaz 15 nap lenne, de mivel a gépünk délután 4-kor indul, és este 8 magasságában landol Hurghadán, így az első napot akár ki is húzhatjuk a listáról. Sebaj, marad így is elég időnk odakint.
T-5 nap, így a lassan de biztosan elv alapján nekiállunk csomagolni, hogy még időben kiderüljön, mi hiányzik az expedíció zökkenőmentességéhez. Mindemellett nem árt eldönteni azt sem, hogy mennyit vigyünk ki a teljes háztartásból. Egyip Timi természetesen a ruhatárának 90%-át hozná, én pedig a technikai sztaff ugyanilyen arányát, valahogy majdcsak dűlőre jutunk, de ugyebár mindkét oldal tisztában van vele, hogy amiket hozna, azok elengedhetetlenek :)
Akinek esze van, mindenképp köt baleset, illetve betegbiztosítást, mielőtt utazni indul, hogy megkímélje magát az esetleges kiadásoktól. Nincs ez másként az Egyiptomba utazókkal sem, és bár nem kívánjuk senkinek, hogy orvosi segítséget kelljen igénybe vennie nyaralása folyamán, azért érdemes pár dolgot észben tartanunk.
A legelső, általános félelem egészségügyi vonalon az arab világgal kapcsolatban az orvosok képzettségi szintje. Ettől jobb, ha nem tartunk, a kórházak jobban felszereltek, mint nálunk, és az orvosok is nagyon jólképzettek. Én személy szerint ha már kórház, inkább egyiptom, mint a budapesti Margit kórház hogy csak egy példát említsek.
